Nálunk nézhetitek meg elsőként az Insidious: A vörös ajtó előzetesét (lásd alant). A stúdió szerint ez a film lesz "a Lambert család rémületes történetének utolsó fejezete". Az eredeti szereplők, Patrick Wilson, Rose Byrne, Ty Simpkins és a Wan-filmek veteránja, Lin Shaye egyaránt visszatérnek a Blumhouse és a Screen Gems nagy sikerű horror franchise-ának ötödik fejezetére, mellyel Wilson rendezőként is bemutatkozik.
Még több erről...:
- Van visszaút a halálból a Star Warsban?
- Kiderült, mit csinált Nick Fury az Ultron kora és a Végtelen háború között
- A Bosszúállók 4. kiszivárgott új promóképei szerint a csapat meglátogathatja a [SPOILER]-t
A film történései a James Wan által rendezett első rész után egy évtizeddel játszódnak, és egy apa-fia kapcsolatra összpontosítanak, illetve arra, hogy dolgozták fel az első két film traumáit. A film forgatókönyvét Scott Teems írta az eredeti karaktereket is kitaláló Leigh Whannell forgatókönyvéből, aki amúgy a filmekben is feltűnt, úgyhogy igazán sajátjáénak mondhatja a franchise-t.
A hivatalos szinopszis szerint annak érdekében, hogy végleg leszámoljon a démonjaival, Josh (Patrick Wilson) és a főiskolás korba ért Dalton (Ty Simpkins) kénytelen még mélyebbre hatolni a túlvilágban, hogy nem csupán saját családjuk sötét múltjával, de új és minden eddiginél rémületesebb rémekkel szembesüljenek, melyek ott rejtőznek a vörös ajtó mögött. Szóval, ez a film sem lesz egy leányálom. Nézzétek meg az előzetest, majd olvassátok el az interjúnkat Patrick Wilsonnal, melyet amerikai kollégáink rögzítettek médiumokon, na jó, telefon segítségével!
Wilson elárulta, hogy jó ideje keresi azt a projektet, amellyel rendezőként is kipróbálhatná magát, és az ügynöke dobta fel azt, hogy ez akár lehetne az Insidious 5. Mire Wilson? Ő azonnal nemet mondott az ötletre.
"Azt hiszem, be voltam rezelve a gondolatra, hogy James [Wan] és Leigh [Whannell] nyomdokaiba lépjek, és édes istenem, attól főleg, hogy a rajongók egymáshoz hasonlítgassák a filmeket. De végül ez a félelmem nagyjából 24 óra alatt elpárolgott" - emlékezett vissza Wilson. "Elkezdtem a történeten filózni, illetve azon, hogy én milyen történetet mesélnék el. Minél többet filóztam rajta, annál inkább előjött az, hogy ez milyen színészi kihívásokat jelent, mert ha egy szereptől nyugtalan leszek, ha nem tudok napirendre térni felette és alapvetően félek eljátszani, akkor az általában jót jelent. Szóval az a félelmem, hogy [rendezőként] kipróbáljam magam ebben a zsánerben és különösen az, hogy visszatérjek az Insidious világába, nos, ez 24 óráig tartott.
James Wan, aki többek között az Insidiousban, két Démonok közöttben és két Aquamanben is rendezte már Wilsont, e-mailben lelkendezett nekünk a színész rendezői bemutatkozása kapcsán. "Izgatottan vettem tudomásul, hogy Patrick rendezőként is szeretné folytatni az Insidious-filmek történéseit. Az évek során alaposan megismerhettem őt, és tisztában vagyok azzal, mekkora filmőrületről van szó. Iszonyú sokat tud a filmekről, illetve azok készüléséről. A felvételek között állandóan filmekről kockultunk, és a filmes referenciák sorolása mindennapossá vált köztünk. Szóval magától értetődőnek tűnt a döntés, hogy rendezőként is kipróbálja magát, és én nem is lehetnék boldogabb amiatt, hogy az Insidious franchise-zal veszíti el ilyen téren a szüzességét."
Wilson nem győzte hangsúlyozni, hogy az Insidious: A vörös ajtóval nem magának akart tetszelegni. "Nem azért akartam rendezni, hogy 'ó, nézzük, milyen érzés kézbe venni a megafont'! Tudom, hogy képes vagyok rá, szóval nem az volt a kérdés, hogy csak találjunk bármit, amit meg lehet rendezni. Olyan dolognak kellett lennie, amiben hiszek és amiért lelkesedni tudok, mivel tudtam, hogy ez néhány évét el fogja venni az életemnek. Elolvastam ezt a szinopszist, majd kidolgoztunk egy olyan sztorit, amit én is szívesen elmesélnék egy apa és a fia kapcsolatáról. Mi történne 10 évvel az után, hogy hipnotizáltak? Elmúlna a hatása vagy valami végleg megváltozna?"
"Tovább akartam görgetni azt, ami az Insidious 2. végén történik. Be akartam fejezni a Lambert trilógiát, és azt akartam, hogy - anélkül, hogy bármit is elspoilereznék - erről a generációs átokról még több minden kiderüljön. Mit jelent mindez? Mikor lesz az átokból áldás? Vagy az áldás maga is egyfajta átok?" Wilson a Simpkins által játszott Dalton öröklött képességeit a Star Warshoz hasonlította, egészen pontosan ahhoz, hogy az ifjú karakterek hogy kezelik a Jedi örökségüket, no meg ahhoz, ahogy a Harry Potter filmekben egy fiatal fiú próbálja megtalálni a helyét a világban, miközben hatalmas erők birtokosa.
A filmben Dalton a főiskolai tanulmányai miatt elköltözik otthonról, ezért Wilson a saját élményeit is beledolgozta a filmbe, amikor a Carnegie Mellon művészeti hallgatója volt, és ezek segítségével árnyalta tovább Dalton útját a történetben. "Bárki, akinek már volt köze művészeti oktatáshoz, az tudja, hogy - úgy mint ahogy a Whiplash mesélt a zenei világról - ez nem csak arról szól, hogy mennyire vagyunk technikásak, hanem hogy művészként kik is vagyunk. Ezt a kérdést bele akartam szőni a sztoriba, ugyanis a Dalton által már az első filmben létrehozott alkotások is kulcsfontosságú szereppel bírtak."
"Szóval fogtam azt a rengeteg utalást és történetmorzsát, amit James [Wan] hagyott hátra, és feltenni azt a kérdést, hogy mit művel mindez egy gyerekkel a főiskolán. Fejest ugrottam a kérdésbe, illetve hogy feltárjam, mit tesz egy generációs átok egy apa és a fia kapcsolatával, no meg hogy feltárjam, hogy mi történt az Insidious 2. eseményeit követően. Nagyon sok súlyos témát feszegetünk ebben a filmben, de a horrornál nincs jobb zsáner arra, hogy ezeket felfedezzük, mivel a horror olyan súlyos és drámai tud lenni, mint egy opera. Ezt szeretem a horrorban" - magyarázta Wilson.
Habár az Insidious franchise az ijesztgetéseiről híres, Wilson biztos akar lenni abban, hogy azok a parajelenetek, melyeket a csapatával az ötödik részhez kidolgoztak, "érzelmi oldalról" is meg vannak támogatva. "Természetesen én is tovább akartam élezni azt, amit amúgy én is szeretek. Tudom, hogy a rajongókat ki kell elégíteni a jump scare-ekkel, de ez a film érzelmi többlettel is rendelkezik amiatt, hogy a szereplők min mennek keresztül. Ezzel nem akarom leminősíteni a többi Insidioust, de én most igazán a mélyére akartam hatolni ezeknek az embereknek - főleg Joshnak és Daltonnak.
"A második filmben elképesztő nagy traumán mennek keresztül. Apaként pontosan tudom, hogy ez mivel jár. Ha ebbe belegondolunk, akkor az ember nem csak az ijesztgetések terén próbál meg valami újjal és kreatívval előállni. Számomra ezek kidolgozása a trauma történetének megértésével kezdődött. Mi az, amivel a szereplőknek meg kell birkózniuk: A második filmnek számos érzelmi vetülete van, ezért ezt a filmet is a lehető legrealisztikusabb módon akartam megközelíteni. És ha erre alapozunk, abból kijöhet néhány igen, igen őrült parajelenet. De minden az érzelmi oldallal kezdődik."
Hogy mennyire lesz realisztikus, érzelmes és ijesztő az Insidious: A vörös ajtó, az július 6-án kiderül, mikor a film megérkezik a magyar mozikba.
A cikk Jim Vejvoda, az amerikai IGN munkatársa írása alapján készült.
